1. nap
2019.04.04. szombat
A kiskunmajsai hajnali indulás után az
első megállónk Nagyvárad.
Nagyváradon meglátogattuk a római
katolikus székesegyházat, amelyben megtekintettük a múzeumot, benne Szent László királyunk aranyozott hermáját. Idegenvezetőnktől
előadást hallottunk királyunk életéről, majd körbejártuk a kincstárat. Ezután sétát
tettünk a belvárosban, melynek során érintettük a Bémer és Szent László teret,
a Fekete Sas Palotát, a Városházát, és sétálunk a Körös-parton, ahol felelevenítettük Ady költészetén keresztül a
Pece-parti Párizs hangulatát.
A Körös
folyó a Tisza egyik legjelentősebb baloldali
mellékfolyója, mely három folyó, a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös egyesüléséből
ered.
Tovább haladva, fotószünetet tartottunk a Királyhágón.
Királyhágó:
a történelmi Erdély egyik
határpontja, Erdély kapuja, hegynyereg 586 m a Királyerdő és
a Réz-hegység között, Bihar vármegye keleti
részén. 1919 -ig ezt a hegyhátat
tekintették határnak Magyarország és Erdély között. A hágó meghatározás földrajzi
szempontból helytelen, mivel nem vízválasztón vezet át. Forgalmas út visz át
rajta Nagybáródtól Királyhágó (a régi Bucsa) község felé. A vasút több
alagúttal a Sebes-Körös völgyében, a révi szakadékvölgyön halad keresztül és
köti össze Kolozst Biharral. A Kolozsvárról Nagyváradra vezető út egykor
egészen a Révi-szoros előtti Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt.
Mivel a forgalmat a folyó tavaszi áradása gyakran veszélyeztette, az 1780-as
években Bucsától kezdve hegynek fölfelé Nagybáród irányában új utat építettek.
II. József (ur. 1780-90) trónörökös korában ezen az útvonalon
járt, ezért az útkészítést látogatásához kapcsolhatták. (Magyar Katolikus
Lexikon)
Csucsa mellett elhaladva a Boncza-kastélyra tekinthettünk,
amely Ady kedvesének lakhelye.
A következő megállónk Kolozsvár. Itt megtekintettük a Szent
Mihály templomot, majd megnéztük Mátyás király szobrát és ellátogatunk a szülőházához.
Este 7-re értünk Magyarvistára, az első szálláshelyünkre.
