3. nap

3. nap

2019. 04. 06. hétfő

Első megállónknál felsétáltunk a Pongrác-tetőre. A Gyergyói-havasok főgerince észak-dél irányú. A hegységen áthaladó út a Pongrác-tetőn (1256 m) keresztül köti össze a Gyergyói-medencét Békással. A Pongrác-tetőtől keletre található a Békás-szoros és a természetes eredetű Gyilkos-tó.

A Pongrác-tetőn helyi vezetés mellett gyógynövényeket gyűjtöttünk, megismertük ezek felhasználási módját mind a gyógyászat, mind a gasztronómia terén. Este gyógynövényes teákat főztünk a zsákmányból.

A Pongrác-tető után, a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz tettünk kirándulást.

A Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tóvisszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.

A tó keletkezésének legendája:

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

A Békás patak, a Békás-szoros-Nagyhagymás völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza  5 km. Jelenleg nemzeti park. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja.

A turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban tettünk megfigyeléseket.

A védett park területén végzett kutatások eredményei alapján a parkban 1147 felsőbbrendű növényfaj található meg, melyből 29 hibrid és 99 alfaj. A nemzeti park területének legnagyobb részét lucfenyőerdők borítják, ennek ellenére a környéken megtalálhatóak az elegyes állományú erdők, szubalpesi legelők és kaszálók, valamint fajgazdag, ritka és bennszülött növényfajokkal borított mészkősziklák. A park endemikus növénnyel is rendelkezik, a békási csűdfűvel, mely csak itt található meg a világon. Továbbá számos ritka és védett növényfaj is megtalálható itt, úgymint a nehézszagú boróka, a Zawadzki-mécsvirág, az erdei berkipimpó, a henye boroszlán, a közönséges tiszafa, a boldogasszony papucsa, a havasi gyopár, vagy a vitézvér.

Állatvilága is igen gazdag fajokban. A lepkék közül él itt Apolló-lepke és C-betűs lepke. A hüllők és kétéltűek közül megtalálható a sárgahasú unka, a tavi béka, az alpesi gőte, a kárpáti gőte, a tarajos gőte, a foltos szalamandra, a barna varangy, a gyepi béka, az elevenszülő gyík, a keresztes vipera és a rézsikló. A madarak közül képviselteti magát a hajnalmadár, a háromujjú hőcsik, a bajszos sármány, a holló, a siketfajd, az uráli bagoly, a szirti sas és a nagy termetű emlősök közül itt is látható a gímszarvas , a zerge, a barna medve és a farkas, de található itt eurázsiai hiúz is. https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s-szoros-Nagyhagym%C3%A1s_Nemzeti_Park

Ebédelni a Panoráma étteremben ebédeltünk a Gyilkos tónál.

Megkóstoltuk a román népi eledelt, melyet a székelyek is előszeretettel fogyasztanak: a több húsból készült parázson sült kolbászkákat, a miccset és az erdélyi csorbalevest.

A vendéglő mellett megláthattuk, hogyan készítik és meg is kóstolhattuk a híres erdélyi kürtöskalácsot.

Délután Borszékre látogattunk. Idegenvezetés mellett vezettek bennünket körbe a nagyon modern feldolgozó, palackozó és csomagoló üzemben. Megkóstoltuk a híres borszéki borvizet.

Borszék Románia egyik legszebb fekvésű fürdőhelye, erdős hegyektől övezett széles völgyben fekszik, 900 méterrel a tengerszint fölött, a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál.

A településre a Borszék - Maroshévíz útvonalon ritka szépségű környezetben vezet a kígyózó út, maradandó látványba részesítve az utazót.

A lenyűgöző látvány élményét a kristálytiszta hegyi levegő emeli.

A legutóbbi szakmérések bizonyítják, hogy Románia összes települése közül Borszék levegője a legtisztább.

Borszéken több mint 15 ásványvízforrás van, közülük a nevezetesebbek a Fő - kút, a Curie - Forrás, a Lázár - Forrás, Madonna - Forrás, Köztársaság - Forrás, Kossuth - Forrás, Petőfi - Forrás.

Borszék a nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti.

A világkiállításokon sorozatosan oklevéllel és érmekkel elismert gyógyvizeket még Ferenc József császár nevezte a "borvizek királynőjének".

Az elismerések sorozata nem kopott meg azóta sem, a borszéki ásványvíz, mint a világ legfinomabb ásványvize 2004-ben az amerikai üdülőparadicsomban, Berkeley Springsben az ivóvizek világbajnokságán aranyérmet nyert.

Az itt található Medve-barlangok tulajdonképpen egy mély sziklarepedés, amibe ösvény vezet.

A helyi hiedelem sokáig medvék tanyájának tartotta, innen ered a neve.

A repedés fölötti szikláról szép kilátás nyílik Alsóborszékre.

A mindössze 40 m hosszú Jeges-barlang, réteges mésztufában, egy repedés mentén alakult ki.

A barlang falain és mennyezetén jeges képződményekben gyönyörködhetünk.

Este a szállásadóinktól recepteket gyűjtöttünk: megtudtuk, hogyan készül az erdélyi csorba, a híres gyergyói töltött káposzta és más finomságok. Bővítettük receptgyűjteményünket a szakácsok előadásai nyomán.